Karl Erika vagyok. 1973. augusztus 1-jén születtem.
Amióta az eszemet tudom, az utamat keresem. Anyai nagyanyám sokat vigyázott rám kisgyermekként, imádtam vele
lenni (bár meglehetősen szigorú volt velem, valahogy ösztönösen vonzódtam lényéhez, ittam a szavait). Az ő
konzervatív életszemléletével a tarsolyomban, 18 évesen indultam útnak a családom jelentette üvegbúra menedékéből.
Nagyanyám saját “meséivel” volt teli a tarisznya, amelyeket olyan értékek megőrzésének és továbbörökítésének
céljával cipeltem, amelyek olyan időkben termettek, mint a II. világháború… A családról, hűségről, becsületről,
kitartásról, Istenről szóltak a valódibbnál is valódibb “mesék” - a háború borzalmai közepette.
Vallás(gyakorlás) nélkül, mégis Isten létét sejtve kutattam az univerzum titkait, csak “jó” idő múltán tértem
haza: önmagam megismerése és fejlesztése vált célommá. Hitet, szerelmet, bizalmat, hűséget, hivatást, egyszóval
valódi értékeket vártam és vágytam.
A kezdetekkor azt hittem, az állandóság a cél.
Később jöttem rá, hogy az élet maga a VÁLTOZÁS.
Akadályokkal teli, nagyon hosszúnak tűnő út vezetett a kineziológiához, de megérte.
A kineziológiával 1998-ban találkoztam először - egy párkapcsolati válság kapcsán. A nagybetűs változásra
viszont 2005-ben álltam készen:
“Én nem tudok és nem is akarok a jövőben így élni.”
Elhatározásomat követően másfél évig vettem részt folyamatosan kineziológiai kezeléseken
(2-3-4 heti gyakorisággal).
Tudtam, hogy az életem szinte minden területén változtatnom kell: nem volt megfelelő a párkapcsolati mintám, nem
ismertem az örömforrásaimat, a munkahelyemen pedig folyamatosan diszkomfort érzésem volt (egy bankban dolgoztam
vállalati finanszírozási tanácsadóként). Tisztában voltam vele, hogy nem a számomra kijelölt úton járok.
Az utamon nagyon sok érzelmet tapasztaltam meg: többek között a romboló szenvedélyt, a megalázottság
nyomorúságát, a barátság és a család életben tartó erejét (és még annyi mást…).
A folyamatos kezelések eredményeként 1,5 év után elértem az általam eredetileg kitűzött összes célom:
megtaláltam azt az embert, aki – velem azonos értékrendjének köszönhetően – a Társam, valamint egy hónappal
később elkezdtem azt a szakmát tanulni, amelyet – a jeles eredményű szakmai vizsgámnak köszönhetően - ma már a
hivatásomnak nevezhetek: a kineziológiát. (Időközben természetesen megtaláltam az örömforrásaimat is.)
A kezeléseknek köszönhetően megéltem a megbocsátás szinte mindenen túlmutató energiáját, a valódi szerelmet,
mialatt, hosszas vajúdást követően megszületett bennem a Hit. Leírhatatlanul sokat kellett változnom (számtalan
szerep megélését követően), hogy ráleljek a vágyott harmóniára, amelyet – számomra paradox módon – a folytonos
változásban találtam meg.
Most is – jelen pillanatban is – haladok az úton, kézenfogva “új” és “régi” lelkekkel, segítve egymást, másokat
elengedve…
Haladjunk együtt - ha Ön is úgy gondolja - a VÁLTOZÁS, a fejlődés útján.
Munkám végzésében több módszer ismerete nyújt segítséget - a szakmához kötelező jelleggel elvégzett kurzusokon
(anatómiai, kórtani, élettani, természetgyógyászati ismeretek) kívül: 1999-ben végeztem el az Agykontroll
tanfolyamot, 2001-ben és 2005-ben pedig REIKI beavatásokon vettem részt.
Szeretem a munkámat. Az, hogy ezzel a gyengéd és szelíd eljárással segíthetek az embereknek, végtelen örömmel
tölt el.
Mindenkinek ajánlom e módszert, aki készen áll a Változásra (a “nagy utazásra”):
ÖNMAGA FELFEDEZÉSÉRE.
Szeretettel várom jelentkezését alább látható elérhetőségek bármelyikén.